INTERJÚ- FÓNAGY PÉTER

Kevesen mondhatják el magukról, hogy két high-tech üzem indulásának is a tanúi voltak pályafutásuk során, és talán még kevesebben vannak, akik mindezt 4 éven belül tapasztalhatták meg. Fónagy Péter, az SK On Hungary folyamatmérnöke előbb Komáromban erősítette a nyitó csapatot, majd 2023-tól az iváncsai üzem termelésindításának előkészületeiben vesz részt.

2018-ban jelentkeztél az SK komáromi gyárába mérnöknek. Mitől lett vonzó számodra egy olyan cég, amely eddig még nem is volt jelen Magyarországon?

Két fő oka volt annak, hogy pont az SK-nál szerettem volna dolgozni. Az egyik maga a termék: kifejezetten érdekesnek tartom az akkumulátorgyártást, szabadidőmben is sokat olvasok utána ennek a témának.

Vegyészmérnökként mind a felhasznált anyagok, mind a technológia foglalkoztat. Olyan helyen akartam dolgozni, ahol az akkumulátor-készítést nagy mennyi-ségben, sorozatgyártásban látom, mert számomra ez az igazán érdekes. Az SK-nál nem egy laborban ücsörgök, hanem ott vagyok a terepen. A másik ok, hogy ide jelentkeztem pedig az a lehetőség volt, hogy egy nyitó csapat tagja lehettem. Ez számos előnnyel jár, és rengeteg lehetőséget is rejt magában.

Miben láttad az előnyöket?

Sokkal nagyobb egy mérnök mozgástere, mintha már egy bejáratott, évek óta működő gyárban dolgoznál. Jó érzés az, amikor van ráhatásod a működés menetére, amikor megvalósíthatod az ötleteidet, és ezek nyomán hatékonyabbá válhat a termelés. Persze itt is vannak szigorú alapelvek, amik meghatározzák

az irányt, de mégis sokkal szabadabb az egész. Ehhez az is hozzátartozik, hogy mivel a kezdetek óta benne vagyok az folyamatokban, átfogóbb tudást és mélyebb megértést is kapok. A másik előny pedig az, hogy olyan folyamatokba is be vagyok vonva, amikben nem vehetnék részt, ha nem a nyitócsapathoz csatlakoztam volna: a gépek telepítésének monitorozása, a szükséges eszközök beszerzése, a kollégák kiválasztása, betanítása és még sorolhatnám.

A felsorolt előnyök ellenére azért valószínűleg nehézségeket is tapasztaltál…

Igen, ebből is van pár, hiszen egy ekkora gyár esetében rengeteg dolognak klappolnia kell, így nap mint nap találkozunk megoldandó problémákkal. Az viszont, hogy ez előny vagy hátrány, nézőpont kérdése.

Én kifejezetten szeretem, hogy minden nap felmerül valami új dolog, ami megoldásra vár, mert kihívásként, nem pedig nehézségként tekintek rájuk. Aztán ott vannak az építkezés természetéből adódó kellemetlenségek: por, sár, munkagépek mindenhol, hatalmas bejárandó területek, rengeteg biztonsági előírás, amit szigorúan be kell tartanunk.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem nehezítik meg a mindennapokat ezek a körülmények, de tudom, hogy mindez csak átmeneti, és számomra a pozitívumok vannak túlsúlyban.

Összehasonlítva a komáromi és az iváncsai építkezést, mennyiben hasonló és miben más a kettő?

Komáromban a hőséggel küzdöttünk, itt pedig tél volt, mikor felgyorsultak az események. Pont a két legszélsőségesebb időjáráshoz kellett alkalmazkodni. Ez az, ami egyből beugrik emlékként az építkezésről. Ami magát a gyárat illeti, az iváncsai sokkal nagyobb területen helyezkedik el, pedig a komáromi üzem sem kicsi. Azt érdemes megemlíteni, hogy a komáromi üzem egy az egyben a szoszáni mintájára épült, míg Iváncsán már teljesen más a helyzet, és nem csak a méret tekintetében. Ugyan az akkumulátorgyártás fő folyamatai megegyeznek, a berendezésekben és a technológiában is sok újítás lesz Iváncsán. Ez is remekül tükrözi azt, hogy mennyire gyorsan fejlődő iparágról van szó, hiszen a két beruházás kezdete között csupán 3 év telt el.

Hogy látod, mikorra várható a gyárindítás Iváncsán?

Azt gondolom, hogy jó ütemben halad az Iváncsa-projekt. Az építkezés már tényleg a végső stádiumban van, a legfőbb épületek nagy része kívül-belül használatra kész. Mivel én az Elektróda folyamat mérnöke vagyok, erről a területről tudok leginkább nyilatkozni. Nálunk 90% feletti a készültség. Az első sor gép telepítése már készen van, a szakemberek a beállításokon dolgoznak, miközben a többi sor telepítése is gőzerővel zajlik.

Hogy néz ki egy folyamatmérnök munkanapja?

Most, a kezdeti időszakban egészen más ahhoz képest, amilyen később lesz. Jelenleg az indulás előkészítése a legfontosabb feladatom, egyfajta projekt- menedzsment az, amit csinálok. Még ebben a szakaszban van lehetőség arra, hogy a később esetlegesen felmerülő hibákat megelőzzük a pontos, precíz előkészületek, majd később a tesztek révén. Amint beindul a termelés, azon fogok dolgozni, hogy a gyártott akkumulátorok magas minőségben készüljenek el. A kollégákkal elemezzük a hibákat, feltárjuk az okokat, és igyekszünk megtalálni a megoldást. Az akkumulátorgyártás sajátossága az, hogy aránylag hosszú idő telik el az egyes folyamatok között és némely hibatípusok csak a gyártás későbbi fázisában érhetők tetten. Ez az én területemre fokozottan igaz. Azon dolgoztam Komáromban, és azon fogok Iváncsán is, hogy minél kisebb eséllyel jussanak ki hibás elemek az Elektródáról, és a később kiütköző hibák már kezdetben észlelhetővé váljanak.

Mi motivál a mindennapokban?

Nagyon fontos, hogy ha már a hétköznapjaink nagy részét munkával kell töltenünk, akkor azt a munkát élvezetesnek, érdekesnek találjuk. Számomra ez szakmailag nagyon is az. Szeretem a jól működő rendszereket és a kihívásokat is, ez az egyik oka, hogy átjöttem Iváncsára. Látni a technológia ilyen mértékű fejlődését mindig is inspirált. Az SK-t sokan a kiemelkedő bérezéssel azonosítják, ami igaz is, de nekem mégsem a pénz mértéke a fő mozgatóerő. Persze a jó fizetés a mindennapi boldoguláshoz elengedhetetlen, de engem az tesz elégedetté, hogy a hónap minden napjára megtalálom magamnak azt a motivációt, ami miatt érdemes munkába menni.